Frizurák 50 Felett 2020
7. Vár állott, most kõhalom, Kedv és öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak vérébõl, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hõ szemébõl! 8. Szánd meg isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védõ kart Tengerén kínjának. A multat s jövendõt.
Boldogasszony Anyánk, Régi nagy Pátrónánk! Nagy inségben levén, Így szólít meg hazánk: Refrén: Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! Ó Atya Istennek Kedves szép leánya, Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája! Refrén Nyisd fel az egeket Sok kiáltásunkra, Anyai palástod Fordítsd oltalmunkra. Kegyes szemeiddel Tekintsd meg népedet, Segéld meg áldásra Magyar nemzetedet. Sírnak és zokognak Árváknak szívei, Hazánk pusztulásán Özvegyek lelkei. Vedd el országodról Ezt a sok inséget, Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet. Irtsd ki, édes Anyánk, Az eretnekséget, Magyar nemzetedből A hitetlenséget. Hogy mint Isten Anyját Régen tiszteltenek Úgy minden magyarok Most is dícsérjenek. Tudod, hogy Szent István Örökségben hagyott, Szent László király is Minket reád bízott. Sokat Fiad ellen, Megvalljuk, vétettünk, De könyörögj értünk S hozzája megtérünk. Jézus Fiad előtt Hajts térdet érettünk, Mert ha nem cselekszed, Egy lábig elveszünk. Dícséret, dicsőség Legyen az Atyának, A te szent Fiadnak S Szentlélek mátkádnak.
Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
Ami pedig a hagyományt és a zenét illeti, aki ott volt 2019-ben Csíksomlyón a pápai misén, emlékezhet arra, hogy százezer ember énekelte az 1938-as eucharisztikus kongresszus himnuszát, a Győzelemről énekeljen kezdetű népéneket, s a tömeg fejből tudta annak szövegét, az ének minden strófáját. Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak a budapesti plébániákon, vagy itt-ott az országban, hanem ahol magyar él, ezt az éneket ma is ismerik és szeretik. Amikor tehát a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok általános szabályai szerint meg kellett határozni, hogy mi lesz a NEK himnusza, akkor a püspöki konferencia úgy döntött, hogy a Bangha Béla SJ által írt himnusz szövege maradjon meg (bátran énekelhető Koudela Géza régi dallamával). Ugyanakkor – látva az előző eucharisztikus kongresszusok modern hangszerelésű himnuszait – a püspöki testület arról is döntött, hogy felkéri Kovács Ákos énekest, hogy öltöztesse modern zenei köntösbe a klasszikus himnuszéneket. Ez meg is történt, és azt hiszem, hogy az eredmény lehetővé teszi, hogy e himnusz üzenete a világon mindenkihez eljusson, olyanokhoz is, akik a magyar kultúrát egyáltalán nem ismerik" – tette hozzá a bíboros, aki arról is beszélt, hogy a NEK-re hazánkba látogató vendégek megismerkedhetnek a "magyar zenei élet teljes spektrumával".
Rendkívül széles körû népszerûségére jellemzõ, hogy néhány évtized múlva a kontinensen is elterjedt, és több nemzetközösség (köztük a dán és a német) megváltoztatott szöveggel magáévá tette. Mûzenei feldolgozásai közül emeljük ki Beethoven kompozícióit, aki kórusmûvet, zongoravariációt írt a dallam nyomán és az ún. Csata-szimfóniájában is felhasználta. Haydnt feltehetõleg az angol királyhimnusz inspirálta az osztrák császár-himnusz, a Gott erhalte megkomponálására, amit Ferenc császár születésnapján, 1797. február 2-án adtak elõ elsõ ízben. A nemes és szép dallam késõbb értékéhez és rangjához méltatlan szerephez jutott a történelemben. Magyarországon, mint az osztrák elnyomás jelképét gyûlölték. 1922-ben Németország hivatalos himnuszává kiáltották ki, s az uralomra jutó Hitler-fasizmus egyik szimbólumává vált. Legismertebb feldolgozása magától a szerzõjétõl ered: a híres Kaiser-kvartett lassú tétele a Gott erhalte dallamát variálja. A Marseillaise eredetileg csatadalnak készült. A rajnai francia sereg egyik kapitánya, Claude Rouget de Lisle, aki mûkedvelõ költõ és muzsikus is volt, 1792-ben, a francia-német háború kitörésekor írta a dalt és a szöveget a hadsereg számára.
Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors akit régen tép, Vörösmarty Mihály: Szózat Hazádnak rendületlenűl Légy híve, ó magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! " Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért.
A középkori himnuszköltészet néhány kiemelkedõ képviselõje Ambrosius, Hilarius és Prudentius. Ez a középkori vallásos himnuszköltészet volt az egyik forrás, amelybõl a nemzeti himnusz az újkorban kifejlõdött. A fohászkodást, az imajelleget a nemzeti himnuszok egy jelentõs rétege évszázadokon át megõrizte. Ezt mutatja többek között az angol himnusz (God save the king - Isten, óvd a királyt), az osztrák császár-himnusz (Gott erhalte Franz den Kaiser - Tartsd meg, Isten, Ferenc császárt) vagy akár a magyar himnusz (Isten áldd meg a magyart) kezdõsora. A nemzeti himnusz mûfajának további forrása a hazafias dalokban, tömeg- vagy csatadalokban, egy-egy politikai csoport vagy párt zenei jelképéül megnevezett énekekben kereshetõ. A tömegdalból nemzeti himnusszá nõtt énekek legnépszerûbb példája a Marseillaise. A legelsõ nemzeti himnusz Németalföldön keletkezett és vált tömegénekké a 16. század végén, amikor a németalföldi nép szabadságharcát vívta a spanyol elnyomás ellen. A mindmáig életben levõ angol királyhimnusz, a God save the king az 1740-es években vált közkinccsé; a dallam eredete azonban már régebbre nyúlik vissza, szerzõjének kiléte teljesen bizonytalan.
Ebben az időben már gyakran hangozott el a Rákóczi-nóta (melyet a hatóságok többször is betiltottak) vagy a Rákóczi-induló is, mint a magyarság kifejezője. Magyarország himnuszának időszerkezetét a bűn határozza meg. Két idősík különíthető el: a bűn előtti múlt és a bűn utáni idő sík. A bűn előtti kor a dicsőséges múlt kora, a bűn utáni kor a bűnhődés folyamatának kora, mely a régmúlttól egészen a jelenig tart, s ez az idő sokkal hosszabb mint az előző. A vers kompozíciós aránytalansága ebből fakad. Magyarország himnusza keretes szerkezetű vers. A két keretversszak közötti hat szakaszból kettő taglalja a dicsőség korszakait (honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora), s négy versszak a bűnhődés korszakait. A mennyiségi különbség alátámasztja a kérést mely istenhez szól, könyörgés jogosságát, másrészt feszültségteremtő szerepű: azt a lehetőséget is felvillantja, hogy a bűnhődésnek sosem lesz vége. Mindez azért különös megoldás, mert a szimmetria elve a motívumok szintjén ("Kárpát szent bérce" – "Bércre hág és völgybe száll; "vad török sáncára" – "Ozmán vad népe") érvényesül a második-hatodik és a harmadik-ötödik versszakban.
Az Advance Australia Fair című ausztrál himnusz viszonylag új keletű: csak 1984. április 19. óta hivatalos, addig a God save the Queen kezdetű brit himnuszt használták. A himnusz egyike a legrégibb idõkbe visszanyúló költészeti formáknak. Fogalmi körébe tartozik minden vallásos, isteneket vagy istennőket dicsőítő és ünneplő verses imádság, kultikus ének. Az ókori himnuszirodalom legértékesebb gyöngyszemei Homérosz és Pindarosz költeményei, de - visszanyúlva a legrégibb idõkbe - sokáig ebbe a mfaj-kategóriába tartoztak a Dávid-zsoltárok is. A himnusz szorosabban vett mûfaji és verstani sajátságai a középkorban alakultak ki és szilárdultak meg. A keresztény középkor ebben a mûfajban találta meg a legtöbb lehetõséget tipikus érzelemvilágának, a vallásos emelkedettségnek, áhítatnak és jámborságnak a kifejezésére. Ezért válhatott a kor vallásos költészetének és muzsikájának leggazdagabb és legkedveltebb mûfajává, amely még az újkori egyház liturgiájában is változatlanul megõrizte funkcióját.