Frizurák 50 Felett 2020
A székrekedés olyan probléma, amivel gyakorlatilag mindenki találkozik legalább egyszer élete során, de mégis kevesen beszélnek róla. Mivel e kényes témáról nem sokan mernek érdeklődni gyógyszerészüket, Rábainé M. Katalinnal áttekintettük a hashajtók használatával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Mit nevezünk székrekedésnek? Mikortól mondhatjuk, hogy már olyan problémáról van szó, amit gyógyszerekkel kell orvosolni? Ezt nehéz konkrétan meghatározni, hiszen nagyon nagyok az egyéni különbségek. Az élettan tankönyv szerint a székletürítés gyakorisága a napi három alkalomtól a heti három alkalomig normálisnak számít. Tehát mindenki önmagához viszonyítva tudja eldönteni, hogy székrekedése van-e. Másrészt nem is annyira a gyakoriság a fő szempont, hanem hogy milyen nehezen ürül a széklet, vagy hogy milyen az állaga. Mitől alakulhat ki a székrekedés? Nagyon sok esetben mi magunk alakítjuk ki rostszegény, folyadékhiányos táplálkozással és mozgásszegény életmóddal. Tipikusan hasfogó ételek a rizs, a banán, a körte, a csokoládé, a kakaó és a kemény sajtok.
Ezek vényköteles gyógyszerek, tehát ha az orvos felírja, akkor nagy valószínűséggel mondani fogja, hogy a betegnek székrekedése lehet tőle. A székrekedés előfordulhat mellékhatásként bizonyos vérnyomáscsökkentőknél, elég sok nem szteroid gyulladásgátlónál, néhány szorongáscsökkentő vagy antidepresszáns szernél, Parkinson-kór kezelésére szolgáló szereknél, és bizonyos görcsoldóknál, amik belladonnát tartalmaznak. Megemlítem még – bár ez már nem gyógyszerészi, hanem orvosi téma –, hogy bélelzáródás és daganat is okozhat székrekedést. Ha nagyon tartósan fennáll a székrekedés, és nem akar javulni, mindenképp érdemes megvizsgáltatni magunkat, mert akár szervi probléma is lehet az oka. Mikor és kinek szükséges hashajtót szedni? Átmenetileg bárkinél szükség lehet rá, de van pár olyan eset, amikor a betegnek nincs is más lehetősége. Például olyanok esetében, akik nagyobb vágással járó hasi műtéten estek át, komoly szívbetegek, esetleg nagyon idősek. Náluk azért szükséges a hashajtás, mert ellenjavallt az erős hasprés kifejtése.
Vannak olyan esetek, amikor egyáltalán nem javasolt a hashajtók szedése? Nem szabad hashajtót szednie azoknak, akiknél a székrekedést bélelzáródás okozza, és ugyanígy bélgyulladások mellett sem, kivéve a keserű vizeket. Mindenkire igaz, hacsak nem olyan tényező okozza a székrekedést, ami kiküszöbölhetetlen – mondjuk az, hogy valaki a krónikus reumás fájdalmára állandóan nem szteroid gyulladásgátlókat szed –, hogy négy hétnél tovább nem tanácsos hashajtót szedni. Helyette inkább próbáljon meg mindenki utánajárni a székrekedést kiváltó oknak. Milyen mellékhatásai lehetnek a hashajtók szedésének? Növelik a kiszáradás veszélyét, mert a széklet víztartalma megnő. Ezért fokozottan kell figyelni a folyadékbevitelre, ugyanígy az ásványi anyag-bevitelre is, különösen a gyerekek és idősek esetében. Fontos továbbá tudni, hogy a hashajtó más gyógyszerek bélben való tartózkodását is megrövidíti, így azok kiürülése gyorsul, felszívódásuk és hatásuk is csökken. Ez leginkább hormonok és fogamzásgátlók esetén lehet veszélyes, illetve a szívelégtelenség esetén alkalmazott gyógyszereknél is, mert ezeknél pontosan kiszámolják azt a mennyiséget, amit szedni kell a megfelelő hatás kiváltásához.